bekaphattyuk

Nem szeretem az ilyen reggeleket, amikor valami fossal indul a nap.
Márpedig a mai ilyen volt, mert megtudtam, hogy valószínűleg nem fogok kijutni a románok elleni meccsre, pedig nagy lelkesedéssel vártam a márciust.

Aztán elolvastam a kapcsolódó cikkeket, blogbejegyzéseket és elkezdtem azon gondolkodni, hogy vajon kire is haragudjak....

Itthon elég sokféle módon állnak az emberek a focihoz.
Vannak akik szerint totálisan be kellene szüntetni a sportágat itthon, mert egy vicc.
Vannak akik kimennek a meccsekre röhögve-sírva szurkolni, és reménykednek, hogy talán majd egyszer jobb lesz.
Vannak akik ennyire már nem veszik a fáradságot, de otthon azért bontanak pár sört a tévé előtt ha a csapatuk játszik.
Vannak akik már inkább külföldi csapatnak szurkolnak, külföldi bajnokságokat néznek.
Vannak akik csak szeretik a futballt és csapat szimpátiától mentesen jó mérkőzéseket követnek.
Vannak akik csak a világ, kontinens szintű rendezvényeket követik.
Vannak akik a balhéért mennek ki a meccsekre.

Van még egy kategória akik nem esik igazán a fentiek egyikébe sem, néhányba biztosan nem.
Viszont bármilyen a nemzetközi porondon zajló magyar vonatkozású meccset megnéz, és szívből szurkol a mieinknek válogatott szinten, és ha nagyot szívunk akkor csalódott, ha összejön egy szebb eredmény az jó érzéssel tölti el.

Örül ha más bajnokságokban jól megy a hazánk fiának, mert az válogatottat is erősíti, de még az idegenlégiósokkal teletűzdelt itthoni klubcsapatokért is szorít, hiszen az ő fejlődésük a hazai bajnokságban is hozhat valami lassú változást.
És persze elenged pár basszameget ha valami rossz történik. Teljes gyógyulást Gera!

Az utóbbiba tartozom. Sajnos ritkán jutok ki a helyszínre, de a románok elleni meccs fontossága miatt szerettem volna kint lenni, és buzdítani a csapatunkat.
Jelen állás szerint nem így lesz.

Ugorjunk most vissza az egész történet gyújtópontjához, az Izrael elleni meccshez.

A FIFA álláspontja tiszta volt a meccs előtt is a lelátókon megjelenő idegengyűlölet kapcsán, axiómaként lehet kezelni, hogy nem fogják eltűrni a jelenséget. Annak ellenére, hogy a profi sport mára az lett ami, kár lenne engedni, hogy a bundázási, és dopping botrányok mellett szurkolói(?) gyűlölködés tarkítsa a helyzetet minden mérkőzésen.
Biztosak lehetünk abban is, hogy a FIFA leszarja, hogy mennyire esik rosszul valakiknek, hogy nem lehet ott a meccsen, nem egyénekben gondolkodik, minket az MLSZ képvisel a világ felé.
Hozzátenném, hogy azért a FIFA is erőset húzott, mert ők is tisztában vannak, hogy milyen fontos a következő vb selejtezőnk. Jó lenne ha átgondolnák, és valamiféle köztes utat sikerülne találni az MLSZ fellebbezése során.

Abba most nem mennék bele, hogy amit sikerül tőlünk nyugatabbra megoldani - itt most a meccseken való rendet - azt itthon miért nem. Kicsi pénz, kicsi foci... mindenki bővítheti ahogy akarja. Lehet, hogy a rosszul  működő klubok felpénzelése helyett, más dolgokra kellene költeni, a sikeres külföldi minta pár elemét átvenni, és alkalmazni itthon. Ezt csak sejthetem, de nem vagyok szakember.

Az MLSZ (és kapcsolódó körök) nagyon átgondolatlanul választotta ki az ellenfelet, hiszen jó esély volt arra, hogy a szurkolók egy részének a magatartása szemet fog szúrni több helyen, és ezt valamiféle szankció fogja követni. Azt is nagyjából lehetett tudni, hogy ha büntetni fognak minket akkor elképzelhető, hogy a következő meccs zárt kapuk mögött fog zajlani, azt is lehetett tudni, hogy melyik mérkőzés lesz ez.
Az addig oké, hogy egy átlagos szélsőjobboldali és/vagy focihuligán nem akarja,tudja felfogni, illetve nem érdekli, hogy a válogatott az ő egyszeri élvezkedése miatt, egészen egyszerűen elesik a buzdítástól egy ilyen fontos összecsapáson.
Az azonban, hogy az MLSZ nem gondolt erre előre, nem kalkulált, az kiábrándító.

Aztán itt vannak azok akiknek megérte feláldozni a márciusi meccs hangulatát, a csapatunk támogatását, a tömött Puskás stadion élményét, egy végig zsidózott 90 percért, amit egyébként is megcsinál a napi rutinja részeként. Pár ezer ember ostobasága, aljas öröme, az, hogy a saját ideológiájukat akarják egy olyan helyen hangoztatni ahova az nem tartozik; most negyvenezer másikat foszthat meg egy nagyszerű élménytől, ami egy szoros,izgalmas összecsapást remélve, valóban az összetartozás, a nemzeti büszkeség ünnepe lehetett volna, nem csak a helyszínen, hanem a képernyőkön keresztül még sokaknak.

Végigolvastam a kommenteket, és már haragudni sem akartam senkire. Egyszerűen csalódott vagyok.
A töketlen futballszövetségünk okán, az agyatlanok miatt, akik összerombolnak valamit a saját kényük-kedvük szerint, és utána meg is magyarázzák miért vették el másoktól a jóérzésekkel való szurkolás lehetőségét, az apáktól, hogy egy izgalmas tétmeccsre kivihessék a fiaikat, a fiataloktól, hogy teli torokból ordíthassák: Hajrá Magyarország! Az vénektől, hogy a maguk módján csendben szorítsanak a helyszínen.

Egy Magyarország - Izrael meccsen nem számít, hogy szerinted Izrael milyen, vagy a zsidók milyenek. Az számít, hogy a két csapat megmérkőzik egymással, és a mieinknek drukkolhatunk. Helyesebben ez kellene számítson.

De jó lenne ha a FIFA engedne. Vagy mégsem?
Most már félelemmel is szemlélem ezt az opciót, mert ha valami csoda folytán mégis megnyitják a kapukat, biztosra vehető, hogy páran megint csak hőzöngeni mennek majd - ráadásul a "majd mi megmutatjuk" hozzáállással - , és hogy azt a FIFA gyomra nem veszi majd be az biztos. Pedig akkor olyan büntetés is jöhet ami már technikai akadályt gördít az amúgy is nagyon necces kijutás elé.


Fel kéne nőni, és a dolgokat a helyükön kezelni.
No meg kiosztani pár piros lapot.